Megváltozott munkaképesség és/vagy nyílt munkaerőpiac?

A munkaképes korú lakosság ötödét veszélyezteti az, hogy megváltozik a munkaképessége, mégis rengeteg előítélet, téves tudás és érzelmi elutasítás kapcsolódik a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásához. A proAbility projekt november 26-ai konferenciáján civilek, kormányzati szervek és munkaadók járták körbe a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás témakörét: azok lehetőségeit és buktatóit.

A konferencián mutatta be a proAbility projekt a nyáron készült kutatását a megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásáról. A kutatás célja hogy a jelen helyzetről készített pillanatfelvétellel megfelelő alapot nyújtson a projekt későbbi szakaszában készülő egyetemi és vezetői képzési anyagok kidolgozásához. Mint Soltész Anikó a konferencián kifejtette, a kutatásból az látható, hogy a rehabilitáció hiányzik az intézményrendszerből, a megváltozott munkaképességű munkavállalók megszakítottságokkal teli és előrelépési lehetőségek nélküli karrierutakat járnak be, miközben a munkaadók és a munkavállalók között közvetítő munkaerőpiaci szolgáltatók bizonytalan jövő előtt állnak.

Nem a gazdasági megfontolások az elsődlegesek a foglalkoztatók döntésében

A kutatásból kiderült, hogy a cégek elsősorban nem gazdasági megfontolások miatt alkalmaznak megváltozott munkaképességű embereket, bár a rehabilitációs kvóta megemelésével jelentősen megnőtt a foglalkoztató cégek száma. Kurucz Orsolya és Polyacskó Orsolya kutatók az előadásukban egyaránt felhívták a figyelmet a kölcsönös információhiányra: a munkaadóknak nincsenek ismereteik arról, milyen feladatokat képesek a különböző megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátni, és a munkavállalók sem tudják, mely cégek, pozíciók nyitottak a foglalkoztatásukra. A szabályozás rugalmatlansága és az adminisztráció bonyolultsága szintén akadályozó tényezők, míg a cégen belüli érzékenyítés, a szervezet felkészítése a megváltozott munkaképességű kollégák fogadására megkönnyítheti a munkaerőpiaci integrációt. Az alternatív munkaerőpiaci szolgáltatók segítsége kulcs sikerfaktor a hosszú távú foglalkoztatás előkészítésében.

A tanulmány és a jógyakorlat-gyűjtemény

Munkavállalók és munkáltatók a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeiről, esélyeiről (Adatok, tények, vélemények) – PDF-formátumban letölthető
Jógyakorlatok a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására. – PDF-formátumban letölthető

A konferencia előadásai

A prezentációk pdf formátumban tölthetők le az alábbi linkekről:
Holtsuk Zsuzsanna: A proAbility projekt bemutatása
Soltész Anikó: Kutatásunkról, egy célvizsgálatról
Kurucz Orsolya: Foglalkoztatás munkáltatói szemmel
Polyacskó Orsolya: A munkavállalói interjúk tapasztalatai
Kemény Péter: Lépések a kiszámíthatóbb, emberséges foglalkoztatás felé
Salva Vita Alapítvány
A norvég NHO Service előadása
Toarniczky Andrea, Csillag Sára és Primecz Henriett előadása a tananyagfejlesztésről
dr. Bárány Anikó (EMMI): A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései
Popovics Réka (NRSZH): EFOP 1.1.1-15
Fertetics Mandy: A proAbility projekt tanácsadó testületéről
Németh Ildikó: Akadálymentesítés online
workshop: Telenor Open Mind

A HR feladatok megfeleltethetők a foglalkozási rehabilitáció feladataival

Kemény Péter az E.ON Hungária Zrt. munkatársa és a projekt egyik kutatója azt hangsúlyozta ki, hogy a HR alapfunkciói megfeleltethetők egy-egy rehabilitációs területtel: akadálymentesítés – munkavédelem; munkakörelemzés – munkakörillesztés; humánerőforrás-fejlesztés – képességfejlesztés és a beilleszkedés támogatása. Mivel a HR szervezet működésével mindenképpen reagál az egyéni igényekre, így ha az alapfunkcióit jól látja el, akkor megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása nem plusz feladatként jelenik meg. A megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében is az a legfontosabb, hogy el tudják látni az adott munkafeladatokat.

Kormányzati célok és szabályozás

Dr. Bárány Anikó az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai főtanácsadója előadásában áttekintette a szabályozást, és a főbb kormányzati célokat. Arról, hogy jelenleg Magyarországon hány megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak a nyílt munkaerőpiacon, nincs adat. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai című NGM tájékoztató alapján a rehabilitációs hozzájárulás befizetései azt mutatják, hogy 68.000 álláshely van, ahol megváltozott munkaképességű személyt lehetne foglalkoztatni.

Fontos célkitűzés, hogy a védett foglalkoztatásból egyre többen tudjanak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Ennek eléréséhez különböző eszközök állnak rendelkezésre: pl. degresszív támogatás a védett tranzitfoglalkoztatás esetében, atipikus foglalkoztatási formák megjelenése a szabályozásban, vagy a Rehabilitációs kártya, mely a minimálbér kétszereséig 27%-os adókedvezményt ad a munkaadó számára. A 2015-18 közötti legfontosabb célkitűzés az inaktív emberek számának csökkentése, az Országos Fogyatékossági Program Intézkedési Tervében foglaltak megvalósításával.

Popovics Réka, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgató helyettese az EFOP 1.1.1 projetkről tartott előadást. A Támop 1.1.1-12-es projekt folytatásának lehet tekinteni az EFOP 1.1.1-es programot, mely 8 Mrd forintos forrású, a konvergencia régiókban elérhető kiemelt projekt. NSZFH benyújtotta a pályázatát, de eredményt még nem hirdettek. A projekt központjában a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások lesznek, és intézményi akkreditációval rendelkező szervezeteket is be fognak vonni a megvalósításba.

Mik akadályozzák a foglalkoztatást?

A konferencia résztvevőinek hozzászólásaiból kiderült, hogy az atipikus foglalkoztatási módok csak olyan munkahelyeken vezethetők be sikerrel, ahol a munkakultúra fejlett, továbbá, nem minden munkavállaló számára megfelelő foglalkoztatási mód. Szintén fény derült arra, hogy vannak nagyobb cégek, akik be szerették volna vezetni a távmunkát, mint atipikus foglalkoztatási módot, de a munkavédelmi szabályozás miatt ezt nem tehették. Szintén gondot okoz mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára az a szabályozás, mely szerint a minimálbér másfélszeresénél nagyobb jövedelem esetén nem jogosultak a megváltozott munkaképességű munkavállalók a rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági ellátásra. Sőt, ha ezt az összeget túllépi a munkavállaló, akkor a juttatásokat visszamenőleg vissza kell fizetnie. A megváltozott munkaképességű munkavállalók számára nem éri meg kockáztatni a biztos ellátást havi 103 000 Ft nettó jövedelem esetén sem.

Norvég jógyakorlatok: NHO Service

A norvég Ringer i Vannet projekt a munkavállalói oldal szükségleteinek felmérésével a rehabilitációs szolgáltatóknál dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállalókat segíti munkalehetőséghez. Minden cég egy-egy rehabilitációs ügyfélkapcsolati menedzserrel tartja a kapcsolatot. Az ügyfélkapcsolati menedzserek jól ismerik a cégeket, azok belső felépítését, munkahelyi folyamatait és ezzel együtt a felmerülő munkaerőigényeket is. Az ügyfélkapcsolati menedzser a felmerülő igényekre megváltozott munkaképességű munkavállalót tud ajánlani a rehabilitációs szolgáltatók ügyfelei közül első körben szakmai gyakorlatra, majd annak leteltével hosszú távú foglalkoztatásra.

Alternatív munkaerőpiaci szolgáltató szemszögéből

Héthelyi Attila, a Salva Vita Alapítvány munkáltatói programvezetője elmondta, két évtizede foglalkozik az Alapítvány azzal, hogy fogyatékos embereket segítsen munkához. Hosszú tanulási folyamat volt, míg sikerült megismerni, megérteni és alkalmazkodni az üzleti szféra elvárásaihoz. A proAbility projektben azt tartotta a legfontosabbnak, hogy olyan HR-szakemberek lépjenek ki az egyetem kapuján, akik tudják, hogy kik a megváltozott munkaképességű emberek.