Kurucz Orsolya (PhD) és Kemély Péter (PhD): Megváltozott munkaképességűek demográfiai mutatói

A WHO adatai szerint a 15 év fölötti népesség tagjai közül nagyjából 785 millió ember (15,6%) fogyatékos, közülük 110 millió ember (2,2%) küzd nagyon komoly funkcionális életviteli problémákkal. Az Európai Unióban kb. 35 millióra tehető a megváltozott munkaképességűek száma a 15-64 éves korosztályban, ami 14,1%-a a korcsoport teljes népességének (Eurostat, 2011).
Hazánkban a rendszerváltással együtt járó gazdasági-társadalmi átalakulás eredményeként jelentősen nőtt a megváltozott munkaképességű, illetve a rokkantnyugdíjas státuszú népesség aránya a 89 előtti időszakhoz képest. A növekedés hátterében egyfelől a foglalkoztatási lehetőségek – a képzetlenek esetében különösen nagymértékű – csökkenése, másfelől a rendszerszintű változások – informális gazdaság bővülése, nyugdíjszabályozás, szolgáltatások változásai – állnak.

Magyarországon minden ötödik munkaképes korú (15-64 évesek 21,5%-a) ember valamilyen tartósan fennálló egészségi probléma, vagy más korlátozottság miatt veszélyeztetett. Ez az arány az Európai Unióban 16% (KSH, 2012).

A fogyatékos személyek létszámára az 1990. évi, a 2001. évi és 2011. évi népszámlálás során is rákérdeztek, a következő eredményekkel:

Forrás: KSH.

Fogyatékos személyek létszáma
ÉvLétszámArány
1990. évi~ 368 ezer fő3,5%
2001. évi~ 577 ezer fő5,7%
2011. évi~ 457 ezer fő4,6%

Az adatfelvétel – a KSH és a nemzetközi vizsgálatokra épülő szakértői becslések szerint is – alulbecsüli a fogyatékos népesség adatait: utóbbiak alapján a lakosság átlagosan 10%-a él valamilyen fogyatékossággal. Ezt erősíti az a népszámlálási adat, amely szerint hazánkban 1,6 millió fölött van a tartósan beteg, egészségkárosodott emberek száma.

Tekintettel arra, hogy a tartós betegség az esetek jelentős részében valamilyen fogyatékosság kialakulásával is jár, összességében mindenképpen milliós nagyságrendű társadalmi csoportról beszélünk.

A 2011-es népszámlálás adataiban a fogyatékos személyek között az országos átlagnál nagyobb számban vannak időskorúak, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, akiknek jelenléte felülreprezentált a vidéki városokban, és a közsé- gekben. Az időskorúak átlagnál nagyobb aránya azzal magyarázható, hogy a fogyatékosok nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladá- sával, betegség vagy baleset következtében vált azzá.
A fogyatékos személyek közül mindhárom adatfelvétel esetében a testi fogyatékosok, illetve mozgássérültek voltak legnagyobb arányban (kb. 45-50%), akiket létszámban a gyengénlátók, a vakok, illetve az értelmi fogyatékosok követnek. A 2011-es adatfelvétel a korábbiakhoz képest részletesebben specifikálta a fogyaté- kosság különböző csoportjait, így itt már megjelennek a mentálisan sérültek (pszichés sérült) és a súlyos belső szervi fogyatékosok is. Az említett kategóriákba a fogyatékos személyek megközelítőleg 10-10%-a tartozik.

A megváltozott munkaképességűek gazdasági aktivitása

aktivitása A megváltozott munkaképességű személyek erősen alulreprezentáltak a munkaerőpiacon, gazdasági aktivitási mutatóik nagyon kedvezőtlenek. A 2001. évi népszámlálás szerint a fogyatékos személyek foglalkoztatási mutatója 9%-os volt, ami jelentős csökkentést mutat az 1990. évi 16,6%-hoz képest. Egy 2008-ban végzett munkaerőpiaci felmérés szerint a 938 000 18-64 év közötti megváltozott munkaképességűből 257 000-en tartoztak a gazdaságilag aktívak közé, köztük 42 000-en munkanélküliként. Ha az arányokat nézzük, elmondható, hogy 2008-ban a megváltozott munkaképességűeken belül a gazdaságilag aktívak aránya 27,4%-ot ért el, a foglalkoztatási rátájuk 23,0%-os, munkanélküliségi rátájuk 16,3%-os volt. A változatlan munkaképességűek gazdasági aktivitása ekkor 72,7%, a foglalkoztatási ráta 67,3%, a munkanélküliség 7,4% volt. (KSH, 2009)
Három évvel később, 2011. II. negyedévében a 767 000 15–64 éves megváltozott munkaképességűből 185 000-en tartoztak a gazdaságilag aktívak közé, a foglalkoztatottak 139.000-en, míg a munkanélküliek 46 000-en voltak (részletesen ld. 3. ábra, 4. ábra). Aktivitási arányuk 24,1%, foglalkoztatási arányuk 18,1%, munkanélküliségi rátájuk 24,9% volt, ugyanez a változatlan munkaképességűeknél 67,8%, 60,8%, illetve és 10,2%, ami a korábbiakhoz képest romló tendenciájú, de továbbra is sokkal kedvezőbb, mint a megváltozott munkaképességűek arányai.

Megváltozott és változatlan munkaképességű népesség foglalkoztatási mutatói
ÉvGazdaságilag aktívak aránya – MMKGazdaságilag aktívak aránya – változatlanFoglalkoztatási ráta – MMKFoglalkoztatási ráta – változatlanMunkanélküliségi ráta – MMKMunkanélküliségi ráta – változatlan
200827,4%72,7%23%67,3%16,3%7,4%
201124,1%67,8%18,1%60,8%24,9%10,2%

A két felmérés (2008–2011) között csökkent a megváltozott munkaképességűek aránya az aktív népességben, a munkanélküliek aránya viszont nagyobb mértékben növekedett körükben, mint a változatlan munkaképességűeknél. A csökkenés hátterében a gazdasági válság mellett vélhetően a megváltozott munkaképességű munkavállalók gyengébb érdekérvényesítési képessége állt: tőlük könnyebben megváltak, mint azoktól, akiknek nem volt egészségkárosodása.

Ha a rehabilitációs hozzájárulás befizetések tendenciáját nézzük, megállapítható, hogy a legnagyobb összegek azokban a régiókban realizálódnak, ahol fejlettebb a gazdaság, magasabb a foglalkoztatási arány és alacsonyabb a munkanélkü- liség. A 2012-es évben azonban megfordult a korábbi évek fokozatosan növekedő befizetési tendenciája. Szinte minden igazgatóság esetében az előző évhez képest csökkent a befizetett hozzájárulás mértéke. Ez azt jelentheti, hogy nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, vagy összességében szűkült a foglalkoztatottak száma. A csökkenés nem tartott sokáig: a 2014-es befizetések mértéke a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságának kivételével minden esetben meghaladta a 2011-es adatokat (ld. 3. táblázat).

Forrás: NAV évkönyvek

NAV igazgatóságok2008200920102011201220132014összesen
Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság456843111549219214182241889120792101492
Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság8008052494301728454074399318028
Észak-alföldi Regionális Igazgatóság109911383545436042384996509124467
Dél-alföldi Regionális Igazgatóság106711093447394237504222406721604
Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság114811183975485045865738597527390
Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság10409863294410239896429638826288
Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság6746722155252025203106282414471
Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága428848751983524413225131663316822109379
Összesen14684150145423766418626656408965952343059

A 2010-es drasztikus emelés hatá- sára megközelítőleg 28 000 fővel (kb. 33%-os) emelkedett a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak létszáma az előző évhez képest.

Forrás: KSH.

A hozzájárulás befizetések és a létszám alakulása
ÉvA hozzájárulás éves összege (Ft)Állami bevétel összege (millió Ft)Befizetett összeg személyek számára lebontva/fő
2009. évi1776001501484538
20109645005420056195
20119645006641868863
20129645006266564971
20139645006408966448
20149645006595268379

2011- re 20%-kal nőtt a költségvetésbe befizetett rehabilitációs hozzájárulás összege. A romló foglalkoztatási adatok mellett ez úgy volt elérhető, hogy a jogalkotó kiter- 22 jesztette a rehabilitációs hozzájárulást fizető munkaadók körét a munkaerő-kölcsönzésben dolgozó vállalkozásokra is (Szellő, 2013).
A megváltozott munkaképességű dolgozók továbbra sem elégséges foglalkoztatási adatai alapján kérdés, hogy a kötelező hozzájárulás önmagában mennyiben minősül megfelelő eszköznek a foglalkoztatás ösztönzéséhez. Korábban a befizetés mértéke a minimálbér bizonyos százalékában volt meghatározva, hatodik éve azonban fixen 964 000 Ft Az általunk felkeresett szakértő ezzel kapcsolatban a kö- vetkezőt fogalmazta meg:

„…és akkor 2010-ben dobbantottak egy nagyot a válság idején, és azt mondták, hogy 965 000 Ft, ami nem függ se minimálbértől, se semmitől. És azó- ta nem is változik. Ebben a 965 000 Ft-ban, talán jövőre már nem lesz, de az idei évig még volt egy olyan feszítés, hogy megéri, mert ki tudom fizetni a részmunkaidős minimálbért, meg a közterhet, és még kapok is valami termelési értéket, és nem fizetek fejenként majdnem 1 millió Ft-ot. Tehát ebben volt egy kis feszítés, de ahhoz, hogy az a feszítés megmaradjon, ahhoz ezt az összeget emelni kéne…”
(szakértői interjú, Vadász)